Az állattartási szokásokról

Az állattartásnak évezredes múltja van. Kutatók szerint az ember körülbelül 14 ezer éve (illetve egyes újabb régészeti leletek szerint 18 ezer éve) háziasította a farkast, míg a macska háziasítása körülbelül 12 ezer éve történt.

Bár kb. 4000 éve az egyiptomiak Basztet, a termékenység-istennő megtestesítőjének tartották, többnyire a hasznukért tartották a macskákat, nem beszélve a kutyákról és a ház körül élő más állatról. Kivéve az előkelőségeket, hiszen a királyok és császárok udvarának díszeiként előszeretettel tartottak egzotikus állatokat, „társasági” kutyákat, és megkülönböztetett sorsuk volt egyes lovaknak és a vadászkutyáknak is.

Az ipari forradalom idején kezdődött a tömeges városiasodás, és ekkor kezdett el elterjedni a előkelő háztartásokban az a szokás, hogy kedvtelésből állatokat tartanak a lakásban. A II. világháború után már a szerényebb körülmények között élők is megengedhették maguknak, hogy kutyát, macskát vagy más állatot tartsanak otthon.

Manapság, amikor külön tudományággá fejlődött az ember-állat kapcsolatok tanulmányozása, egyetértés van abban, hogy a kutyák, a macskák és általában a társként tartott állatok jó hatással vannak az egészségre, például a kutyatartók többet mozognak, kevésbé fenyegeti őket az elhízás, ritkábban járnak orvoshoz, és általában az állattartók kiegyensúlyozottabbak. Sikerült megtalálni ennek az okát is: a társként tartott állatokkal való érintkezés olyan hormonokat termel, amelyek a vérkeringésre és az idegrendszer működésére jó hatással vannak.

A városiasodás, a lakosság világszerte tapasztalható elöregedése, és az egyre későbbre tolódó gyermekvállalás miatt az előrejelzések szerint nem várható az állattartás népszerűségének csökkenése, de valószínű, hogy változni fognak az ezzel kapcsolatos szokások.

Gyógyító állatok

Az orvoslásban először a pszichiátriai betegségek gyógyításában alkalmaztak kisállatokat, egy William Tuke nevű brit orvos már 1792-ben felismerte a lehetőséget, és a terápia részévé tette az állatokat. Ma is segítenek az állatok például az autisták és a nagyobb lelki traumán átesettek kezelésében. Az állatok segítenek kiteljesíteni a vakok és mozgássérültek életét is, de a Parkinson-kórosok számára is képeznek ki segítő kutyákat.  

Az állatvédelem gyökerei

A szervezett és tudatos állatvédelem gyökerei a 19. század elejére nyúlnak vissza, amikor 1822-ben Richard Martin brit parlamenti képviselő elfogadtatta a világ első állatvédelmi törvényét a szarvasmarhák, a lovak és a birkák védelmében, és 1824-ben megalapította a világ első állatvédelemmel foglalkozó társaságát (Society for the Prevention of Cruelty to Animals), a ma is működő RSPCA elődjét.

Az igazi nagy áttörés a 20. században történt, amikor szintén a briteknél 1979-ben létrehozták a haszonállatok védelmével foglalkozó tanácsot (Farm Animal Welfare Council), amelyben lefektették a haszonállatok tartásának és jólétének alapvető szabályait és -jogait.


Forrás: Magyar Állateledel Egyesülés


Kép: Léon Jean Bazille Perrault (1832-1908)