Hírlevél

Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, és egy Farsangtól Pünkösdig - Népi játszóházi foglalkozások az óvodában című e-bookot kap ajándékba!

Név / E-mail cím



Programajánló

A konfliktus elemzési szempontjai 2. - A konfliktus okainak feltárása
2011.07.06.  |  Írta: Kissné Bagi Magdolna  |  Rovat: Fejlesztés, nevelés
Az okok keresése során a pedagógus hipotéziseket állít fel, bizonyos összefüggéseket feltételez a jelenségek között, amelyek vagy beigazolódnak, vagy nem. A különböző okok gyakran összekapcsolódnak, átfedik egymást,  a komplex konfliktushelyzeteknek valamennyi oka általában nem tárható fel.
A látszat- és peremkonfliktusok esetében be lehet érni azokkal az információkkal, amelyek a közvetlen környezettől összegyűjthetők, az extrém és központi konfliktusok azonban többoldalú tájékozódást, elmélyült elemzést kívánnak.

A pedagógiai problémát okozó óvodai konfliktusok egy része kommunikációs zavarból, másik része az intézmény  hierarchikus rendjéből ered.

Kommunikációs zavar keletkezhet például amiatt, hogy az érintettek körülményei, azonosulási mintái különbözőek, vagy a szülő nevelési módszerei gyökeresen eltérnek a pedagógusétól.

Az intézmény hierarchikus rendjéből fakadnak azok a bonyodalmak, amelyek a túl- vagy alulszervezettségből erednek. Sok fegyelmi probléma adódhat az állandó engedelmesség kényszeréből, a gyerekek mozgás- és játékigényének figyelmen kívül hagyásából, a monotóniából. A szervezetlenség, a stabilitás hiánya, a bizalmatlanság is kedvez a feszültségek, konfliktusok kialakulásának.
 

Szempontváltás
 
Ez a lépés megakadályozza, hogy egy-egy konfliktust csak az érintett szempontjából vizsgáljunk. Ha a szemben álló felek képesek egymás szempontjainak mérlegelésére, elfogadására, nagyobb az esély, hogy a megoldás során ne a másikat kirekesztő győzelemre, hanem megegyezésre törekedjenek.

Ez csak akkor lehet eredményes, ha a pedagógus jól ismeri a konfliktus szereplőit, képes beleélni magát azok helyzetébe, megérteni szempontjaikat, prognosztizálni viselkedésüket.

 
Befolyásolhatják a szempontváltást a pozitív és negatív előítéletek is: képtelenség a valósághű folyamatkövetés és a helyzet megfelelő befolyásolása, ha például az egyik gyereknél rokonszenv alapján pozitív, a másiknál elutasítás miatt negatív reakció várható.
 
 
Pedagógiai célkitűzés

A megfelelő információk birtokában a pedagógus képessé válik arra, hogy reálisan ítélje és határozza meg teendőit, jelölje ki a megvalósítható célt.
 
A mértékletesség és a realitásérzék ebben az esetben rendkívül lényeges. Nem szabad sem alábecsülni, sem túlbecsülni a pedagógus lehetőségeit, meg kell vizsgálni, a feltárt konfliktust kiváltó okok megváltoztathatók vagy kiküszöbölhetők-e. A célok kijelölésekor azt is érdemes végiggondolni, hogy melyek valósíthatók meg rövid, közép- és hosszú távon.
  Megoldási lehetőségek összegyűjtése, mérlegelése
 
Ennek a mozzanatnak a konfliktus elemzésekor van jelentősége. Alkalmas módszer az ötletbörze, ahol csoportos beszélgetés során lehetőség van az adott helyzet megoldási javaslatainak rögzítésére. Ehhez oldott légkört kell kialakítani.  Fontos, hogy a másik mondanivalóját hallgassuk végig, kerüljük az azonnali ítéletalkotást, figyeljünk oda a beszélgetés teljes folyamatára és a beszélgetőtársakra. Engedjünk teret az érvelésnek, a vitának.
 
A mi óvodánkban kéthetente esetmegbeszélést tartunk, ahol a nevelőtestület és az óvoda pszichológusa van jelen. Ilyenkor azokat a problémás helyzeteket beszéljük meg, melyek gondot jelentenek munkánk során, vagy hosszabb ideje jelen vannak.
 
Az így összegyűjtött megoldási módokat, ötleteket célszerű elemezni, eldönteni, hogy a szituációtól függően melyek pozitívak (ezeket érdemes megvalósítani) és melyek negatívak (ezekkel nem érdemes foglalkozni).


A konfliktusmegoldás tervezése
 
Olyan megoldásokat érdemes keresni, amelyeket az érintett felek elfogadnak, nem erősítik a szembenállást, és csökkentik az újabb konfliktus esélyét. A pedagógiai folyamatban alkalmazott megoldási módok eredményességét a gyakorlat igazolja vagy cáfolja.
 

A döntés végrehajtási módjának meghatározása
 
A problémamegoldó erőfeszítések gyakran kudarccal végződnek, mert a határozatokat nem hajtják végre. Ez általában azért fordul elő, mert a csoport nem határozza meg, hogy ki, mit és mikorra fog csinálni. E lépés nélkül semmit nem érhetünk el.


A megoldás sikerességének utólagos értékelése


Fontos, hogy felmérjük erőfeszítéseink eredményességét. Az elért megoldás eredményességének jele, hogy megszűnt a konfliktus, nincs elégedetlenkedés és panaszkodás, elmaradnak a negatív érzések.

Korábban írtuk:
A konfliktus elemzési szempontjai 1.


Kép: www.sxc.hu - gratsy

 

Óvónők.hu képeslap

1999.11.30.  |  Írta: www.óvónők.hu  |  Rovat:

Küldjön virtuális képeslapot!

 

ovonok.jpg

Lepje meg barátait, kollégáit!

A közelgő ünnepek, névnapok, vagy születésnapok alkalmából küldjön online képeslapot szeretteinek, barátainak, kollégáinak!

No, és böngésszen bátran a naponta frissülő cikkek között.

Tovább a képeslapküldésre >

Hirdetés

spacer