Hírlevél
Legfrissebb fórum témák
Programajánló
Pályázatok
| Az ezüst hárs lett az Év fája |
|
2010.01.08. | Írta: MTI | Rovat: Környezeti nevelés Az ezüst hárs lett az Év fája Magyarországon. Azért esett rá a választás, mert kertészeti jelentősége egyre nő, és a
pannon táj dekoratív faját tisztelhetjük benne - közölte Bartha Dénes,
a Nyugat-magyarországi Egyetem intézetvezető egyetemi tanára, az Év
fáját kiválasztó grémium vezetője szerdán az MTI-vel.
Hozzátette, hogy ebben az évben a Mecseki Erdészeti Zrt. rendezi az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) éves közgyűlését, s ez a fafaj a Dél-Dunántúlra nagyon jellemző. Az év fájáról 1996 óta minden év októberében kuratórium dönt. A javaslatokat az elnök teszi, aki kapcsolatban áll német, osztrák és svájci kollégákkal, és több ízben közösen választottak év fáját. Az idei nem közös, mivel nyugaton ez a fafaj őshonosan nem fordul elő. Az ezüst hárs (Tilia tomentosa) nagytermetű, akár 35 méteres magasságot is elérő fafaj, amelynek törzse egyenes, hengeres. Koronája erős, többnyire meredeken fölfelé törő vázágakra bomlik. Kérge sokáig sima, fiatalon ezüstszürke, később sötétszürke, sekélyen és hosszant repedezett. Az egyik legfeltűnőbb tulajdonsága, hogy hajtásain, különösen a levélfonákon, de a virágzaton és még a termésen is csillagszőrök figyelhetők meg. Ezüstös szürke lombozatáról már messziről felismerhető. A legkésőbben virágzó hársfajunk, bódító illatú virágait július elején nyitja. Szeptemberben érő terméseit a nyelv alakú murvalevelek segítségével a szél messzire szállíthatja. Elterjedési területének súlypontját a Balkán-félsziget adja, megjelenik Kis-Ázsia északnyugati részén is. A Pannon-medencében az Északkeleti-Kárpátok lábánál találjuk legészakibb előfordulását, másik északi elterjedési határát a Kárpát-medencében maga a Balaton adja. A mai Magyarország területén legnagyobb előfordulási foltja a Dél-Dunántúlon van, ahol Belső-Somogyban, a Dráva-síkon és Tengelicen ritkább, Külső-Somogyban, a Zselicben, a Mecsekben, a Villányi-hegységben, valamint a Tolnai- és Baranyai-dombvidéken gyakoribb. Erdőn kívüli fásításokra alkalmas, szabályos alakjával, ezüstös lombozatával igen mutatós. Virágai a nyár derekán is értékes méhlegelőt nyújtanak, hársaink között a legnagyobb mézhozamot adja. Virága drogkészítés céljára alkalmatlan, mivel a rajtuk található szőrzet allergiát vált ki. Kiválóan faragható, fájából jó minőségű orvosi szenet is előállítanak. Az év fája 2009-ben a mézgás éger (Alnus glutinosa), 2008-ban a törékeny- vagy csörögefűz (Salix fragilis), 2007-ben a szelídgesztenye (Castanea sativa) volt. Forrás: MTI |
Bejelentkezés
Óvónők.hu képeslap
1999.11.30. | Írta: www.óvónők.hu | Rovat:
Küldjön virtuális képeslapot!
Lepje meg barátait, kollégáit!
A közelgő ünnepek, névnapok, vagy születésnapok alkalmából küldjön online képeslapot szeretteinek, barátainak, kollégáinak!
No, és böngésszen bátran a naponta frissülő cikkek között.
Tovább a képeslapküldésre >
Hasznos anyagok
Óvónők kincsestára Az Óvónõk kincsestára a csoportban dolgozó óvónõk munkájához nyújt segítséget. Módszertani kézikönyvünk szerzõi és szerkesztõi otthon vannak az óvodai nevelés területén. Sok éves tapasztalatukkal és felhalmozott tudásukkal azon fáradoznak, hogy Ön minden kérdésére megtalálja a választ a kötetben
Bővebb információ a könyvről >
