Az egészséghez szükséges eszközök, feltételek, lehetőségek megszerzésében ma még nincs esélyegyenlőség. Az erre való törekvés napjaink nevelőmunkájában kiemelt egészségpedagógiai feladat. Az óvoda nem távolodhat el attól a feladatától, hogy mindent megtegyen minden egyes gyermek legteljesebb egészségpotenciáljának elérése érdekében, bármilyen nehéz körülmények között is nevelődnek a gyerekek a családban.

Az egészség értelmezése

Az egészség a teljes testi, lelki (szellemi) és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség hiánya (WHO).

Az egészség fogalmának meghatározásában a „jólét” tartalma tűnik kritikus elemnek. A magyar szóhasználatban ugyanis a jólét az anyagi javakban való gazdagságot, a szükséges ellátottságot, a szociális biztonságot (lakás, élelem, szórakozási lehetőségek) jelenti. Az egészség fogalma azonban túlmutat az anyagi és biológiai jóléten. A szokásos egészségdefiníción túl különös hangsúlyt kap a szellemi dimenzió. Például felnőtt és gyermek egyaránt sokszor gyanútlanul szenvedi el azt a szellemi szennyezést, amelyet a televízió közvetít.

A személyiségfejlődésben az első hat-hét év alapvető szükséglete a játék. A játszás mintegy indikátora a gyermek testi-lelki egészségének. A gyermeknél a lappangó betegség első tünete, hogy nem játszik. A játék csak „ellazult térben” indul, ha a gyermeknek teljes komfortérzése van, ha nem éhes, nem szomjas,  nem fázik, nem fél, nem haragszik, nem ideges jelentős mértékben. Gyakran tapasztaljuk a játék feszültségoldó hatását, például amikor a gyerek harcossá változik, rajzol, vagy saját mesét talál ki.

Az egészség a felnövekvő nemzedék érdeke, befektetés a jövőbe, az egyéni boldogulás nélkülözhetetlen feltétele. A legtöbb ember akkor ébred tudatára, hogy egészsége is van, amikor az évek során elveszíti azt.

Az egészség elérésének első lépése, hogy vállaljunk személyes felelősséget, és előzzük meg a bajt. A második lépés, hogy az egészség fenntartásához tegyük meg a szükséges lépéseket, éljünk egészségesen. Mit is jelent az egészséges életmód? Egy régi újság szerint: „tiszta levegőt, italnak vizet, ételnek nyerset, a testnek munkát, a léleknek nyugalmat”.

Mai megfogalmazásban az életmód a szükségleteink kielégítésére végzett tevékenység, belső (aktivitás, passzivitás, pozitív és negatív gondolkodás, műveltség, életcél) és külső (környezet, gyógyító módszerek és rendszerek) tényezőkből tevődik össze. Az életmód tudatos törekvés a saját testi, tudati és lelki egészségünk fenntartására, megteremtésére.

Mitől függ az egészségünk? A Lalonde-modell szerint a genetikai tényezőktől 27%-ban, a környezettől 19%-ban, az egészségügyi ellátástól 11%-ban, és legnagyobb mértékben, 43%-ban életmódunktól. Az életmódbeli hibák kijavításához az emberek aktív közreműködése is szükséges.