A Nógrád megyei Hollókő nyerte el idén a francia nemzeti innovációs megfigyelő intézet Territoria Europe elnevezésű díját, amellyel azt ismerik el, hogy fejlesztéseit a helyben élők igényeit figyelembe véve hajtotta végre egy önkormányzat. Magyar település először kapta meg ezt a díjat. Szabó Csaba, Hollókő polgármestere azért tartja fontosnak a döntést, mert – a világörökségi cím megítélésétől eltérően - itt a tényleges munkát ismerték el, ez pedig bátorítást is ad. A 400 lakosú Hollókőt évente mintegy 80 ezren keresik fel.

A Territoria-díj bizottsága idén 112 pályázatot bírált el, és 43 francia önkormányzatnak ítélt meg arany, ezüst és bronz minősítést – mondta Szabó Csaba. - Az európai különdíjat csak olyan külföldi település kaphatja meg, amelynek van testvérkapcsolata francia önkormányzattal, Hollókő ezt a díjat Salers településsel együtt nyerte el. Salers ugyanúgy 400 lakosú, mint Hollókő, kis barokk falu, szinte egy ékszerdoboz.

Más ez, mint a világörökségi cím – folytatja a polgármester. – Azt arra kaptuk, hogy megőriztük a hagyományokat, a népi kultúrát, az ófalut, a várat. A Territoria-díjjal pedig az elmúlt 10 éves munkánkat ismerték el, azt, hogy nem hagyjuk, hogy Hollókő üdülőfaluvá váljon, hanem fiatalokkal töltjük meg, hagyományokat ápolunk, a népszokásokat őrizzük, fejlesztünk, újszerű ötleteink vannak. Ez nagyon nagy dolog, hiszen az ember sosem érzi úgy száz százalékosan, hogy jó irányba megy, és biztosan ezt kell csinálni. Ez nagy segítség, és ad egy kis bátorítást.

Hollókő 1987-ben nyerte el a világörökségi címet, akkor egyedüli faluként. A település kuriózuma az élő ófalu, a műemléki házak együttese, a népi kultúra, a táji környezet. Az ófaluban 65 műemléki ház van, ezek egyharmada lakás, egyharmadában intézmények működnek, így a posta vagy a turistaház, egyharmada pedig hétvégi ház. A múzeumok mellett fazekasház, kézművesház, kézműves porta, tájház, Legendák háza várja a látogatókat. Régi népszokások elevenednek meg a húsvéti fesztiválon, ahol nemcsak vödrös locsolkodásban részesülhetnek a vendégek, de megpróbálhatják a tojásfestést, vesszőfonást, csipkeverést vagy a gyertyamártást is.

1996-ra újították fel a középkori várat, amely - esténként már kivilágítva – nemcsak kirándulási célpont, de programok helyszíne is. Itt tart fegyveres bemutatókat, történelemórákat és várnapokat a Szent László Vitézei Egyesület, és már színházi estéket is rendeznek a várban.

Szabó Csaba szerint az a lényeg, hogy minél több vonzó programot biztosítsanak. Az már nem elég, ha valaki csak kirándul, nézelődik, aztán hazamegy, fontos, hogy minél több dolognak legyen a részese. Szüreti bálon lehet például lovagolni, hintózni, húsvétkor népviseletbe öltözni, tojást festeni, a várjátékokon ki lehet próbálni a fegyvereket, be lehet öltözni lovagi ruhába.