Hírlevél
Legfrissebb fórum témák
Programajánló
Pályázatok
| Gyermekjátékszerek biztonságossági követelményei |
|
2009.02.19. | Írta: Pethő Ágnes | Rovat: Jogi 1x1 óvónőknek A közelmúltban az egészséges környezet védelmében a közoktatási intézményhálózatot is érintő fontos kormányzati intézkedések láttak napvilágot. A szabályozásoknak a pedagógiai munka tartalmát érintő előírásai mára napi feladattá értek.
A teljesítésükre szóló figyelemfelhívást az indokolja, hogy ezek a jogszabályok nem az Oktatási és Kulturális Minisztérium jogszabályai közé tartoznak. Az a körülmény pedig, hogy ezek az Oktatási Közlönyben is megjelentek, a tájékozottságot érdemben alig befolyásolja. 1. Jogszabályi háttér Címadó témánk keretében két friss jogszabállyal foglalkozunk: • A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, valamint az egészségügyi miniszter 26/2008. (XII. 20.) NFGM–EüM együttes rendelete a gyermekjátékszerek biztonságossági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 24/1998. (IV. 29.) IKIM–NM együttes rendelet módosításáról • A 15/2008. (VIII. 19.) NFGM-rendelet a mágneses játékok által jelentett veszélyekről szóló figyelmeztető felirat e játékokon való feltüntetéséről 2. Igazodás az európai uniós követelményekhez A jogszabályok címe ugyan nem, de a tartalmuk annál egyértelműbbé teszi, hogy itt európai uniós szabályozási rendhez illeszkedő kötelezettségek teljesítéséről, európai uniós követelményekkel harmonizáló jogszabályok módosításáról van szó. Azoknak az EU-s bizottsági határozatoknak az elfogadása és hazai jogrendbe illesztése történt meg, amelyek kiegészítik, illetve módosítják az egészségre veszélyt jelentő játékokkal, játékeszközökkel kapcsolatos teendők szabályait, pontosítják a „minőségi megfelelőség biztosításával” járó vizsgálatok, ellenőrzések, tanúsítványok, forgalmazást korlátozó-tiltó intézkedések előírásait. A szabályozott területeket jelző fogalmak nyilvánvalóvá teszik, hogy nem közvetlenül közoktatási intézményekre mért kötelezettségekkel, hanem állami, hatósági, gyártói, forgalmazói körrel szemben támasztott követelményekkel állunk szemben. Ezzel magyarázható, hogy szükséges volt megfogalmazni bennük a téma tárgyát, a játékot, a játékszert. A jogszabályok a játék, illetve a gyermekjátékszer fogalmat nem szűkítik le a 3–6 éves, illetve az ennél csak valamivel több évesek játékaira, ilyen funkcióra alkalmas tárgyi eszközökre. Gyermekjátékszernek tekintenek minden olyan terméket, amelyet egyértelműen játék céljára terveztek és gyártottak a 14 évesnél fiatalabbak számára – függetlenül attól, hol és miként felügyelt körülmények között kerül sor használatukra. Az előírások, illetve azok módosított elemeinek teljes körű számbavétele számunkra most másodlagos fontosságú. A jogszabályokkal a megfelelő minőségű játékeszközök beszerzésének szakszerűsége, a játék-, illetve tanulási helyzetek, valamint a szabadidős tevékenységek biztonságos tárgyi környezete kialakításának fontossága miatt kell foglalkoznunk. 3. Játékszerek, játékeszközök az óvodában A gyermekjátékszerek biztonságossága a közoktatás egészében követelmény. Igazolására a balesetek gyakoriságának hírei elegendő bizonyítékot szolgáltatnak. A nem megfelelő minőség okaival, gyártástechnológiai, kereskedelmi, üzletpolitikai vonatkozásaival nem feladatunk foglalkozni. Következményeiről azonban fontos szót ejteni. Az egészségártalommal fenyegető veszélyek leginkább a károsító anyagokkal szembeni ellenálló képesség tekintetében gyengébb, ugyanakkor a játékeszközöket intenzíven használó korosztályt, az óvodáskorúakat fenyegetik. Az egészségre ártalmas játékok az egészségüket a „fejlődésük szempontjából nélkülözhetetlen” játéktevékenységük során veszélyezteti. Ami tehát ártalmas, az az óvodában nagy valószínűséggel károsít is. (A későbbiekben látni fogjuk, hogy nem mellékes számunkra az sem, hogy játékforrású ártalom otthonukban is érheti őket.) Ez az ártalom az óvodákban – a játéknak az óvodai nevelésben betöltött szerepéből következően – fokozott mértékű lehet: „A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat – a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek minden nap visszatérő módon, hosszan tartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie.” Az Óvodai nevelés országos alapprogramjából vett idézet igényként fogalmazza meg a játék és eszközeinek mindenkori jelenlétét a nevelés folyamatában. Ehhez mérten kell a biztonságra összpontosító figyelmet ébren tartani, állandó követelményként megfogalmazni, elfogadni és a munkafeladatok valamennyi szakaszában, a játékválasztásban, a beszerzésben és a használatban érvényre juttatni. Az óvodai neveléssel kapcsolatba hozható játékeszközök köre igen széles. Azok a kötelező játékféleségek, amelyekkel az óvodáknak rendelkezniük kell, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet „Jegyzék a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről” című 7. számú mellékletében találhatók. A játékokat a jogszabály a „nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök” című fejezet alatt a következőképpen csoportosítja: • különféle játékformák eszközei, • mozgáskultúrát fejlesztő eszközök, • énekes játékok, • anyanyelvi és kommunikációs képességek eszközei, • értelmi képességeket, kreativitást, ábrázoló tevékenységet, természeti–emberi–tárgyi környezet megismerését fejlesztő eszközök, • munkajellegű tevékenységek eszközei. 4. Játékszerek, játékeszközök az iskolai nevelő-oktató munkában A játéktevékenységeknek és a játékeszközöknek szerepe van az iskolai nevelő-oktató munkában is. Ez a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges fejlesztési feladatok egyik fontos eszköze. A 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelettel kiadott Nemzeti alaptanterv a sikeres személyiségfejlesztés feltételének tekinti az olyan helyi pedagógiai programot, amely „teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának…”. Az iskolákban elsősorban a tanórán kívüli tevékenységeket tekinthetjük a játék terepének, időbeli kereteinek. Ilyen a napközis és a tanulószobai csoportban folyó munka is. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 53. §-a az itt folyó munkát a tanulók érdeklődése és igényei szerint szervezett tanórán kívüli foglalkozások egyik formájaként határozza meg, amelyben teljesülnek a tanulmányi felkészítéssel és a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatok is. Ez utóbbit általában szabadidős kulturális programok, valamint játék- és sportfoglalkozások töltik ki. Valamennyi eszközigényű. Az a körülmény, hogy a játékoknak túlnyomó részben a szabadidős, illetve az ilyen jellegű kulturális és sportprogramok adnak teret, sem az iskoláskorúak játékának fontosságát, sem annak eszközszükséglet-igényét nem csökkenti. Az erre fordított anyagi erőforrások megtérülnek. Az eszközállomány hasznosulhat a tanítási szünetek, tanítás nélküli munkanapok és a tanulók felügyeletére, hasznos időtöltésére szervezett egyéb programok alkalmával. ... Pethő Ágnes A cikk folytatását megtalálja majd az Óvodavezetési ismeretek című kézikönyvünk májusi kiegészítő kötetében. Kattintson a képre!  |
Bejelentkezés
Óvónők.hu képeslap
1999.11.30. | Írta: www.óvónők.hu | Rovat:
Küldjön virtuális képeslapot!
Lepje meg barátait, kollégáit!
A közelgő ünnepek, névnapok, vagy születésnapok alkalmából küldjön online képeslapot szeretteinek, barátainak, kollégáinak!
No, és böngésszen bátran a naponta frissülő cikkek között.
Tovább a képeslapküldésre >
Hasznos anyagok
Óvónők kincsestára Az Óvónők kincsestára a csoportban dolgozó óvónők munkájához nyújt segítséget. Módszertani kézikönyvünk szerzői és szerkesztői otthon vannak az óvodai nevelés területén. Sok éves tapasztalatukkal és felhalmozott tudásukkal azon fáradoznak, hogy Ön minden kérdésére megtalálja a választ a kötetben
Bővebb információ a könyvről >
