Az átlagos helyzetű gyerekek és a társadalmilag legalul elhelyezkedő gyerekek közötti eltérésről számol be anyagi jólét, iskolai teljesítmény és testi egészség szempontjából az UNICEF firenzei kutatóközpontjának A leszakadó gyermekek című jelentése. Az jelentése szerint a gazdag országok hagyják lemaradni a legszegényebb gyerekeket.

A 2007–2008-as adatokra támaszkodó kutatás elsőrendű célja, hogy 24 OECD-tagállam között összehasonlíthatóvá tegye a leszakadó gyermekek helyzetét az átlagos, de szegénységben lévő gyerekek helyzetével. Ezen túl célja elősegíteni, hogy a gyermeki jogok, ezen belül a szociális biztonsághoz való jogok érvényesüljenek, felhívja a figyelmet a gyerekek helyzetének alakulására a közvéleményben, és vitákat váltson ki. Nem általában a gyerekszegénységről szól, hanem arról, hogy a szegénységben élő gyerekek között mekkora mértékű a legrosszabb helyzetben lévők leszakadása az átlagos helyzetű gyerekétől, hogy mennyire szegények a legrosszabb helyzetben lévő gyerekek – közölte Tausz Katalin, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánja, az UNICEF Magyar Bizottság elnökségének tagja a pénteken tartott tájékoztatón Budapesten. Elmondta, hogy három indikátorcsoporttal vizsgálódtak: az egyik az anyagi jólétre irányult, a másik a tanuláshoz való hozzájutás egyenlőtelenségeire, a harmadik az egészségi állapotra.

Az anyagi jólétet a háztartások rendelkezésére álló jövedelem, a tanulási körülmények, a lakás helyzete, azaz zsúfoltsága szempontjából állapították meg. Magyarország a rossz helyzetűek között van: nem a háztartások jövedelme, hanem a lakhatási körülmények és az otthoni tanulási lehetőségek miatt.
 
Az oktatási egyenlőtlenségeket a 15 évesek körében mérték: Magyarország az országok között az első harmadban foglalt helyet. Az olvasás, szövegértés terén a 9., matematikából a 10., természettudományok területén pedig a második helyet foglaltuk el.

Az egészségi állapotot bonyolult indikátorrendszerrel vizsgálták, ebből kiderült, hogy Magyarország az utolsó, itt a legnagyobb a legszegényebb sorban élők leszakadása az átlagostól. A gyerekeket az egészségügyi panaszokról is kérdezték: a panaszok sűrűsége szempontjából Magyarország a 21., az egészséges táplálkozásban az utolsó, testmozgásból a 19. helyet érdemelte ki. Összességében a magyar „leszakadt gyerekek” 22-dikek az anyagi jólét, hatodikok az oktatási egyenlőtlenség és utolsók az egészségi állapot szempontjából.

A jelentés szerint a felelősség a kormányé, és felhívja a figyelmet arra is, hogy csak egy gyerekkor van, és a gyerekeknek meg kell adni az esélyt a normális testi és lelki fejlődéshez. Az országok teljesítményét egymáshoz mérték, és azt is bizonyítani akarták, hogy egyesek jól teljesítenek, míg mások hasonló gazdasági körülmények között sokkal rosszabb eredményeket tudnak felmutatni. A jelentés bemutatja, hogy mely országokban használták hatékonyan a családi támogatásokat és adókedvezményeket a gyerekek közötti különbségek csökkentésére.


Forrás: MTI


Kép: Bartolomé Esteban Perez Murillo (1617–1682)