|
2011.06.10. | Írta: MTI | Rovat: Életmód, egészség Nehéz sorsú gyerekekkel foglalkoznak a Dankó utcai óvodában Budapesten. Bár szociológiai meghatározás szerint lehetne hajléktalan óvodának nevezni az intézményt, a szülőket „irritálja” ez a kifejezés.
A Wesley óvodába 40 gyerek jár, a VIII. kerületből és a főváros más kerületeiből, de vidékről, a „nyomor” elől felköltözött családok gyerekei is vannak itt. A többség valamilyen formában hajléktalan: egyebek mellett szívességi lakásban élnek, ahol 3-4 család, 15-20 ember él együtt – mondta el Iványi Gábor rektor, az intézményt fenntartó Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke.
Az óvoda 7 éve nyitotta meg kapuit a Wesley János Lelkészképző Főiskola három összenyitott tantermében, szociális helyiségében, majd a hátsó traktus átépítésével. Hajléktalan óvodának indult, mert a felnőtt hajléktalan ellátásban megjelenők mellett feltűntek a környékről olyan családok – főleg ruha- és ételosztáskor –, amelyeknek a lakhatási helyzete megoldatlan volt. Valaki például a pincében lakott négy gyerekével, de voltak közöttük lakásfoglalók is. Az egyik család a vidéki nyomor elől menekült el 5 kisgyerekkel, és az Oltalom menhely előtt egy Ladában éltek több hónapon át, az intézménybe jártak be enni, mosni, fürdeni. Ezek az emberek, a szívességi lakáshasználók, a pincében vagy romlakásokban meghúzódók nem tudják igénybe venni a kerület szolgáltatásait, mert nem tudnak bejelentkezni, tehát a gyerekek nem kerületi lakosok.
Mivel sok ilyen eset van, ebből a szempontból máig „hajléktalannak” nevezhető az óvoda: a probléma a megbélyegzéssel van, amit rossz néven vesznek azok a szülők, akik óriási fáradság árán próbálják a gyereküket felnevelni, óvodába vinni. Ők nem tartják magukat hajléktalannak, mert nem értik azt a fajta szociológiai meghatározást, amely alapján az is hajléktalan, akinek nincs saját rendelkezésű lakása, és ez elég nagy kör Magyarországon.
Ezek a családok a kilakoltatás állandó árnyékában élnek, nem tudnak közüzemi díjakat fizetni, nincs jövedelmük. Sokuknál a hétvégén nincs megfelelő ennivaló, így a gyerekek hétfőn éhesen mennek óvodába, volt olyan gyerek, aki elájult, mert pénteken evett utoljára. Nagy probléma a nyári időszak is, ezért az ovit csak 1-2 hétre zárják be. A főiskola konyhája hétvégén is működik – 8-10 család jár ilyenkor is rendszeresen ebédelni –, és haza is vihetnek ennivalót. Kezdetben csomagot készítettek péntekenként minden gyereknek, de azt tapasztalták, hogy a szülők, amit lehetett, eladtak. Az adományok jóvoltából az ennivalón kívül ruhát, cipőt és játékot is kapnak a kicsik. Erre szükség is van, mert volt olyan család is, ahol azért nem tudott iskolába menni a gyerek, mert hármuknak összesen egy pár lábbelijük volt.
Ami ruhát és játékot helyben, azaz a fővárosban nem tudnak szétosztani, azt vidéki – többek között abaújkéri, gemzsei, gyürei, gulácsi és felsődobszai – hasonló sorsú gyermekeket fogadó intézményeiknek juttatják. Ezekben az intézményekben összesen 2500 gyerekkel foglakoznak óvodás kortól középiskolás korig.
A közmédiumok egyébként gyűjtést indítottak a nehéz sorsú gyerekek megsegítésére. Az összegyűlt adományokat az Oltalom Karitatív Egyesület a budapesti, illetve a vidéken működő többi, általuk fenntartott intézményben ellátott gyerekek és családjuk között osztja szét.
Forrás: MTI
Kép: Andrea Booher, FEMA
|