- Az iskolaérettség nem pillanatnyi állapot, hanem egy hosszú folyamat eredménye - mondja M. Tamás Márta pedagógiai szakpszichológus az MTI-Pressnek. A gyakorlatban előfordul, hogy mást ért rajta a szülő, az orvos és a pedagógus.

Bár az iskolaérettségnek közismerten három követelménye, kritériuma van - nevezetesen a gyerek fizikai és pszichikai állapota, illetve azoknak a különböző képességeknek a birtoklása, amelyek nagyrészt már az óvodában, képzett szakemberek közreműködésével kiderülnek - nem árt szólni az iskolaérettség jogi szabályozottságáról sem.

- A közoktatási törvény határozza meg azt az életkort, amelyben a gyerek tanköteles korba lép, illetve amelyben a tanköteles korba lépett gyermek legkorábban megkezdheti az iskolában a tankötelezettség teljesítését - közli Paszkoszné Kulcsár Andrea, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közoktatási Főosztályának vezető főtanácsosa. - A szabályozás alapján a gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A szülő kérelmére gyermeke megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét május 31. napjáig nem, de december 31. napjáig betölti. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. után született. Az iskolai felvételről az iskola igazgatója dönt. A tankötelezettség teljesítésének megkezdését két feltétel határozza meg egyszerre: a törvényben meghatározott életkor elérése, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megléte. Ez utóbbiról az igazgató az óvoda véleménye alapján határoz, illetve szükség esetén a nevelési tanácsadó vagy szakértő és rehabilitációs bizottság szakvéleményének alapján.

Az óvodának tehát kulcsszerepe van a gyermek iskolaérettségének kialakításában, valamint abban, hogy az átmenet az iskolába minél zökkenőmentesebben történjen.
- Ez így van - erősíti meg a pszichológus -, bár az óvoda nem kis iskola, más a feladata és a módszere. Nem a teljesítménykényszer dominál az óvodai évek alatt, sokkal inkább játékos formában kell a gyerek részképességeit felszínre hozni, különféle készségeit, képességeit fejleszteni.

Az óvoda javaslattal "küldi tovább" a tanköteles életkorba lépett gyereket. Ez mit jelent?
- Igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, vagy pedig javasolja a gyermek óvodai nevelésben történő további részvételét, esetleg szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálatot annak megállapítására, hogy a gyerek elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. De azt is javasolhatja, hogy a szülő vigye el gyermekét nevelési tanácsadóba a szükséges fejlettség megállapítása céljából - fejti ki a minisztériumi főtanácsos.

Előfordul, hogy a szülő nem ért egyet az óvodai véleménnyel, esetleg a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített szakvélemény tartalmával sem. Akkor mi a teendő?
- A gyermek lakhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőhöz nyújthat be fellebbezést.

Amennyiben a jegyzői határozatban foglaltakkal sem ért egyet, a szülő a bírósághoz fordulhat jogorvoslat céljából - hangzik a tájékoztatás.
    
A szakemberek megfigyelése szerint, bár akadnak szülők, akik presztízskérdést csinálnak abból, hogy a gyerek mindenáron kerüljön be az iskolába, az ellenkező tendencia is megfigyelhető. Sok szülő inkább azt kéri, hogy a május 31. után született gyerek még egy évet maradhasson az óvodában.

Az iskolaérettség megállapítása azonban nem kívánságműsor, nem lehet hiúsági kérdés. A gyerek érdeke mindenképpen az, hogy akkor üljön be az iskolapadba, ha ehhez minden feltétel adott. Még így is előfordul, hogy az iskolai munka során derül ki, a gyerek esetleg valamilyen pszichés, magatartásbeli vagy fizikai zavarral küzd. Ilyenkor a szülővel együttműködve kell döntést hozni a további teendőről, a döntésnél természetesen a gyerek érdeke a leglényegesebb, mert ha sorozatos kudarcok érik az iskolában, ezek nem őt minősítik. Mindig a gyerekhez kell iskolát választani, osztályt, módszert, hogy sokoldalú fejlődése biztosított legyen. Erről is rendelkezik az oktatási törvény: "Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba történő beosztásáról - az iskolai szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönthet az igazgató, törvényben meghatározott szervezési szabályok alapján."


Forrás: MTI