Hírlevél
Legfrissebb fórum témák
Programajánló
Pályázatok
| Szent Borbála és Szent Miklós legendája |
|
2009.12.04. | Írta: MTI | Rovat: Jeles napok Nekünk, kései utódoknak is üzenhet megszívlelendőt a Kr. u. 300 körül
élt Szent Borbála és Szent Miklós legendája. A néphagyomány szerinti
időjóslás talán már érvényét vesztette a klímaváltozással, de a
Borbála-ág szerelmi varázslata annyit biztosan ér, mint a méregdrága
mobilhívásos jövendőmondók előrejelzései. Ráadásul egy kis tavaszt
lopnak a szobánkba.
"Hideg, havas december, jó termést vár az ember" - tartja a népi rigmus. Télelő havában, azaz december tájt eleink sokat fürkészték az időjárás változását, s ebből akár az eljövendő év hőmérsékleti vagy csapadékviszonyaira, no meg a terméshozamra is tudtak következtetni. Ha a hónap első fele enyhébb, akkor kemény télre számíthatunk, ha december második részében kerül el bennünket a fagy, akkor márciusban már jön a tavasz. Miklós napjának időjárásából pedig a decemberi folytatást jósolták meg: további zimankóra lehet számítani, ha december 6-án esik a hó. Most rajtunk a sor, hogy a klímaváltozás korában megnézzük, mi maradt érvényben ezekből a népi jövendölésekből. Számos más, a károsanyag-kibocsátástól független hagyománya is akad az András napjától, azaz november 30-ától István napjáig, vagyis december 25-ig terjedő adventi időszaknak. Borbála napja, december 4-e a nőknek több helyütt munkatilalmat hozott, de sebaj, elfoglalták magukat mással a lányok, asszonyok. Kimentek a kertbe, hogy megfelelő vesszőt keressenek, meggyőződésük szerint ugyanis az ekkor levágott, és a meleg szobában vízbe helyezett gyümölcsfa-, orgona vagy aranyesőág karácsonyra "vallani" fog. Ha akkorra kivirágzik a leggyakrabban használt barack-, cseresznyegally vagy szőlővenyige, akkor a következő évben kérőt remélhet a hajadon. Amennyiben pedig több ágat is vázába tesz, és mindegyikre cetlit biggyeszt férfinevekkel, akkor az elsőként virágot hozó gallyra helyezett cédulán álló név viselője lesz a jövendőbeli. Családos asszonyok a família minden tagjának szakajtottak vesszőt. A hiedelem úgy tartja, hogy annak lesz igazán szerencsés a következő éve, akinek az ága elsőként bimbódzik, illetve a legtöbb virágot hozza karácsonyra. A zöld hajtás az élet ősi szimbóluma, de emellett az lehet a népszokás előzménye, hogy e napnak Kr. u. 300 táján élt a névadója. Amikor kereszténysége miatt tömlöcbe vetették, ruhájába cseresznyefaágat rejtett, ivóvizével locsolta, az pedig a lány kivégzése napjára virágba szökött. A katolikus egyház 1969-ben elegendő történeti bizonyíték híján törölte hivatalos szentjei sorából Borbálát - vagy más néven Barbarát: neve a barbár jelentésű Barbarus szóból ered, annak nőnemű alakja -; ő most nagyvértanú. A gazdag, pogány Dioszkurosz lánya volt, és a kis-ázsiai Nikodémiában élt. Apja annyira féltette szép és okos gyermekét, hogy ahányszor üzleti útra indult, egy magas toronyba záratta. Amikor azonban megtudta, hogy lánya megkeresztelkedett, olyan haragra gerjedt, hogy halálos ítéletet kért rá a Pannónia provinciában született Maximianustól. A császár magára Dioszkuroszra bízta az ítélet végrehajtását: ezt követően az égből villám csapott le, és halálra sújtotta a gonosz apát. Ide vezethető vissza, hogy Borbála oltalmát kérik villámcsapás és tűzvész ellen. Sok vészharagon látható a képmása. A harangok és a harangöntők védőszentje, továbbá a sújtólég fenyegette bányászoké, mi több, a hegymászóké, akiket útjukon veszélyeztetnek a természeti elemek, a puskapor feltalálása után pedig a tüzéreké. Az ő kegyeibe ajánlották a hegycsúcsokat és az erődítményeket. A görögök hozzá fohászkodnak, hogy védje meg gyermeküket a bárányhimlőtől. Borbála tiszteletére hazánkban és a környező országokban sütöttek is az asszonyok: gyömbéres mézeskalácsot vagy gyümölcs- más néven püspökkenyeret. S máris itt vagyunk Szent Miklós napjánál, december 6-ánál, amikor szokás cukrozott narancshéjat is tenni a gyümölcskenyérbe, amelyet újabb kori hagyomány szerint a gyerekek odakészítenek a kitisztított cipő mellé a jó öreg megvendégelésére. A Borbáláénál ismertebb Szent Miklós legenda háttérét az szolgáltatja, hogy amikor a mai szóval élve korrumpálódott, kalózok paradicsomává lett jómódú Mürában (Myrában) nem tudtak szent életű püspököt jelölni, eldöntötték, hogy az kapja a főméltóságot, aki elsőként lép be felszentelt papként a városkapun - nos, Miklós volt ez az ember, aki utána ötvenkét évig töltötte be püspöki hivatását a terméstől roskadozó déligyümölcsfákkal övezett városban. Valójában történetének fő üzenete mégis abban áll, hogy azokat az arannyal telt zacskókat, amelyekkel egy kishitű apa lányainak juttatott hozományt, és mentette meg őket attól, hogy utcára kerüljenek, nem a nyilvánosság előtt bőkezű adakozóként tetszelegve nyújtotta át, hanem az éj leple alatt dobta be azokat az ablakon, így elkerülve az esetleg dicséretet zengedező tanúkat. A házasság, az anyaság, a gyermekek és családok, valamint a szegények és diákok védőszentjeként ismert Szent Miklóst más csodatételei miatt a halászok, a révészek, a vízimolnárok, a kenyérsütők is patrónusukként tisztelték. Mátraházi Zsuzsa Forrás: MTI |
Bejelentkezés
Óvónők.hu képeslap
1999.11.30. | Írta: www.óvónők.hu | Rovat:
Küldjön virtuális képeslapot!
Lepje meg barátait, kollégáit!
A közelgő ünnepek, névnapok, vagy születésnapok alkalmából küldjön online képeslapot szeretteinek, barátainak, kollégáinak!
No, és böngésszen bátran a naponta frissülő cikkek között.
Tovább a képeslapküldésre >
Hasznos anyagok
Óvónők kincsestára Az Óvónõk kincsestára a csoportban dolgozó óvónõk munkájához nyújt segítséget. Módszertani kézikönyvünk szerzõi és szerkesztõi otthon vannak az óvodai nevelés területén. Sok éves tapasztalatukkal és felhalmozott tudásukkal azon fáradoznak, hogy Ön minden kérdésére megtalálja a választ a kötetben
Bővebb információ a könyvről >
